Kenuzás a tengeri barlangokban 1.rész

Több, mint 40, vízből kiemelkedő roppant mészkőoszlop, számtalan sziget és "hong" (mely thaiul szobát jelent) tarkítja a Phang Nga-öblöt. Ez a beszámoló ide kalauzolja el olvasóimat.

Reggel kis nehézségbe került megtalálnunk a kikötőt. Útjelző táblák hiányában saját tájékozódási képességünkre és persze a helybeliek útbaigazítására is szükségünk volt, hogy elérjük Laem Sai kikötőt. Ez a sziget észak-keleti csücskében fekszik, távol a forgalmas utaktól. Az utazási cég rögtön kiemeli, hogy innét csak az ő hajói indulnak, nincs zsúfoltság, tömeg, stb... Persze útjelző tábla se...

Igaz, az utasok többségét buszokkal hozzák a szállodákból. Egész pontosan, csak mi érkeztünk személyautóval, így a táblák hiánya csak nekünk tűnt fel. Esetleg találtunk egy rövidebb utat az erdőn át...

Apró fahídon sétálunk be a "recepciós" helyiséghez. A várakozó csoport egyik fele a James Bond sziklához és Ko Panyi halászfalúhoz váltott jegyet, másik fele a tengeri barlangokat és lagúnákat részesíti előnyben. Mi is, így rögtön ránk kerül a megfelelő színű jelölő matrica :) Elfogyasztunk egy teát és már szállhatunk is be a hajóba. Kb. 20-25-en vagyunk + a legénység. Gyümölccsel megrakott asztalok és üdítők igény szerint. Vitamindús nap lesz ez is!

Idegenvezetőnk bőrcipőben és vasalt nadrágban érkezik, thai kakukktojás a strandpapucsosok között...

Jó humorú emberke. Látszik, hogy szereti, amit csinál. Részletesen magyarázza mi vár ránk a nap folyamán, miközben mi majszolgatjuk a különféle csemegéket. Édes-sós keksz! Esküszöm ilyet is csak itt lehet enni...

Érdekes, de finom.

Kb. 1 óra hajókázást követően megérkezünk a Lawa-szigetre. 1-2 órácskát tölthetünk itt, kivárva az apályt, amikor járhatóvá vállnak a barlangok. A parttól olyan 100 méterre kötünk ki, és hamarosan érkezik egy 8-10 személyes csónak. Mind a 30-an beleülünk. Szinte a csónak pereméig ér a víz, de magabiztosan haladunk a part felé. Nem szórakoznak turnusokkal, mindenki egyenlő. Az esetleges tolakodóknak nem okoznak sikerélményt :)

Az egész part kihalt. Egyenlőre. Leterítjük a strandtörölközőket, és irány a víz, apró kincseket, kagylókat és kavicsokat keresgélni.

Hamarosan feltűnik egy hajó. Rózsaszín. Majd még egy. Ez libafos zöld. Jön még két kék, egy fehér. Kisvártatva két piros is. Megrohamozzák a szigetet. Eddig tartott a cég által büszkén kiemelt versenyelőny...

Maugli és felesége mohón vizsgálgatják a fákról lelógó liánokat. Legyőzik kíváncsiságukat, így elmarad a bemutató. Sebaj, van itt más: csadoros napfürdőzők, rasztahajú, kalózképű, aztán egy kislány zsiráffal a fején, lábtengózók, szabályos alakzatban közlekedő japán család...

Találgatjuk, ki milyen országból jöhetett. Szórakozásunkat egy hívó szó szakítja meg: kedvező a vízállás! Ismét bezsúfolódunk a csónakba, mely kivisz a hajóhoz. Várnak minket a tengeri alagutak!

A hajóból visszanézve, igencsak megváltozott a sziget képe :)

 folyt. köv.

Éttermi főzőcske, otthoni főzőcske - thai módra

A thai-ok szeretnek főzni. Erre számos bizonyítékom van. A két legszimpatikusabb: az ételek tálalására, megjelenésére otthon is nagy gondot fordítanak; szeretnek olyan étterembe járni, ahol összeválogatják az alapanyagokat és az asztalon megfőzik. Nekem nagyon bejött ez a dolog: körülülni az asztalt, egy közös edényben megfőzni, amit közösen kiválasztottunk, és végül egymást kínálgatva együtt elfogyasztani a végeredményt.

 

'Thai-ul' főzni egyébként meglehetősen egyszerű. Thaiföldön legalábbis. Feltétel ugyanis, hogy rendelkezz a megfelelő alapanyagokkal és fűszernövényekkel. Ők odahaza könnyű helyzetben vannak e téren, hiszen minden bőségesen és frissen folyamatosan rendelkezésre áll. Magyarországon viszont, különösen vidéken, több mint nehéz beszerezni egy thai ebéd hozzávalóit. A fűszereket szinte lehetetlen. Pedig ezen speciális növények adják ételeik ízét, zamatát, illatát.

A konyhai fortélyok elsajátítására a turista övezetekben, így Phuket szigetén is minden nap rendelkezésünkre állnak a főzőiskolák. Egynapos tanfolyam keretében megtudhatunk mindent a thai konyha titkairól. Ha biztosra akarunk menni, csekély felár ellenében válasszuk azt napot, amikor az oktatás a hajnali piaci bevásárlással kezdődik.

E téren nekünk könnyű dolgunk volt. Thai ismerőseink kedvesen felajánlották, hogy eljönnek hozzánk és megtanítanak bennünket néhány fogás elkészítésére. Esti programot beszéltünk meg és a közös piaci bevásárlást kihagytuk. Ebben ugyanis autodidakta módon szereztünk már némi rutint, így nálunk is fellelhető hozzávalók (hagyma, rizs, lime és chili) megvásárlását ránk bízták. Gondolták, ezeket talán nem tévesztjük el… A kényesebb hozzávalók beszerzését, úgymint friss csirkehús és garnélarák, megfelelő minőségű és olcsó kesudió, no meg a speciális fűszernövények (kaffirlime-levél, galangal, ázsiai citromfű) ők intézték. Nyilvánvaló kételyeik voltak mind a beszerzési forrásainkkal, mind a rutinunkkal kapcsolatban.  Nem könnyű ugyanis megállapítani, hogy például friss-e a rák. Valamint nekik megvannak a jól bevált helyeik és árusaik, ahol rendszeresen vásárolnak.

Kedvenceinket főztük, kesudiós csirkét, tom yam kum-ot és „piros” curryt. A tom yam egyfajta fűszeres, baromi csípős, színes és illatos leves, tele ropogós zöldségekkel. A „kum” azt jelöli, hogy ezúttal Farang Párom kedvenceként, garnélarákkal készült. Létezik csirke- és sertéshúsos, valamint halas változata is.

A „curry” szó nekünk is ismerős lehet a jellegzetes indiai fűszerről. Itt azonban másról van szó. A thai curry nem hasonlít rá. Ez egy húsos mártás-szerű ételféleség, melyet főételként, rizzsel (mivel mással, ugye?) fogyasztanak Thaiföldön, és amelynek több színváltozata van. Igen, bármilyen mókás, angolul is a színek alapján különböztetik meg őket: van piros, sárga, fehér és zöld. Csirkéből és kókusztejből készülnek alapvetően, színük és ízük eltérését a fűszerezés és a zöldségfélék adják. A piros változatban például krumpli van, a zöldben apró, éretlen görögdinnye. Mindegyik curry további közös vonása, hogy  - mily meglepő! – roppantul csípnek. A chilitől, természetesen. A chili is közös vonás. Naná! Mondhatnám, hogy a közös nevező. MINDEN thai étel közös nevezője.

S hogy mitől is olyan egyszerű az egyszerű? Már hogy, thai-ul főzni? Hát attól, hogy egy többfogásos vacsora 20 perc alatt elkészül! Neeem, 5 órás húsleves! Neeem 2 és fél órás rántott hús! Sokkal inkább friss, ropogós, egészséges, színes és… gyors! Röviden? Imádni való!