2010. ápr. 20.

Öltözködés és vásárlás - 2. rész

Ami némi mosolygásra adhat okot, ha a jövő-menő őslakosokat figyeljük, az a lábbelik világa.


Ehhez tudnunk kell, hogy ebben az országban (csakúgy, mint számos más ázsiaiban) sok helyre nem illik belépni, kizárólag mezítláb.


Ilyen helyekre lépten-nyomon bukkanhatunk, mert a masszázsszalonok és a Wat-ok (csak hogy a két legfontosabbat említsem, amik úgyis utunkba kerülnek) ilyenek.



Nem illik továbbá a lakó- vagy munkatérbe cipővel lépni. A thaiok mezítláb járnak otthonaikban és a hivatalokban is. Olyan helyekre gondolok ez utóbbi esetében, ahol kevés vagy egyáltalán semennyi farang nem jár, valamint nem az a profiljuk, hogy ügyfelek/vásárlók egymásnak adják a kilincset. A bankokban, bevásárlóközpontokban, éttermekben, a bevándorlási hivatalban vagy a rendőrségen természetesen nem kell levetnünk a cipőnket (bár az ott dolgozók előfordulhat, hogy mezítláb vannak :-) ám tartsuk észben, ha vendégségbe megyünk, vagy ha csak egy exkluzív szabóságba lépünk is be, hogy lábbelinket legkésőbb az ajtóban (kívül!!!) levegyük. A thaiok számára nagy tiszteletlenség nem mezítláb lépni számukra fontos helyekre.


Hogy ez minél könnyebb legyen, itt általában papucsot hordanak. Ha nem így tennének, nem fordulna elő, hogy az autóúton fél pár papucsok között szlalomozunk, mert sosem esne le a motorosok lábbelije. :-)
Bár erre azért ne vegyünk mérget, mert - és itt jön a mosolygás - rendszeresen látni, hogy ha valakinek cipő van a lábán, az
1. három számmal nagyobbat hord;
2. letaposván a kérgét, papuccsá avanzsálja a (köröm)cipőt (!)...
Nyilván, hogy könnyebb legyen kilépni belőlük.Aztán olyat is láttam, bár ezt nem sikerült megfejtenem, milyen megfontolásból, hogy arasznyi lábacskából (tévedés ne essék, felnőtt emberhez tartozott!) 5 cm lelógott a papucs elején...
És kicsi lányok 5 cm-es rózsaszín, csillogó és csilingelő (!) papucskákban.
És meglett korú férfiak régimódi gumiszandálban, melynek első 6-8 centijében nincs láb...

Középre igazítás

A lábbelik világa itt tehát egy külön világ! Főleg, ha még azt is hozzáteszem, hogy vannak thaiok, akik nem tapossák le a cipők kérgét. Hogy ebben mi a hír? Nos az, hogy milyen cipők kérgét nem tapossák le... Ezt nem lehet elmondani. Amit ők cipő gyanánt a lábukra húznak. Ezért ide kell utazni. Ezt látni kell!


Összefoglalva, a Mit húzzak a lábamra? kérdéssel ne terheljük túl sem idegrendszerünket, sem bőröndünket indulás előtt. Az otthoni árak töredékéért (is) tudunk itt papucsot venni - és amekkora a kínálat, úgysem fogjuk tudni megállni :-). Ugyan nem fog minket évekig szolgálni, de az itt tartózkodásunkig biztosan kitart. És legalább nem sajnáljuk (annyira) kidobni, ha elkap bennünket a "futó nyári zápor", amit itt trópusi esőnek hívnak, és ami tökéletesen alkalmas tönkretenni a legjobb/kedvenc cipőnket (és így akár a nyaralásunkat is), amikor váratlanul a nyakunkba zúdul.
Ha pedig éppen a forró évszak van? Örülsz, ha még papucsot sem kell venned...


Nincsenek megjegyzések: