Mintha rizsföldek között kanyarognánk, a kocsi fényszórója meg-megcsillan az útmenti vízfelületeken. Végre megérkezünk. Egy kis fahídon átsétálva közelítjük meg a facölöpökön álló recepciót. A szállás valahol a hegyoldalban lesz, zseblámpával felszerelkezett személyzet mutatja az utat. Ez nagyon vadregényes! Vigyázz hova lépsz!
Kis faházak bújnak meg a fák között. Kétágyas szoba, fürdőszoba, két terasz. Nagyon hangulatos!
Porzik a vesém, ugorjunk le a 'völgybe' egy italra. Singha sört kérek Mekong (helyi) whiskey-vel, amit a szomszéd asztalnál isznak. Kommunikációs nehézségek, de egyértelmű, hogy csak import van. Ők is úgy hozták magukkal? (Amúgy nem szeretem a whiskey-t, de a rizsből készített Mekong egészen más ízvilág!)
A hölgyek kérnek egy-egy pohárkával. Egy egész üveggel kapnak. Nagy duzzogva besegítek én is a fogyasztásba.
Pár asztallal odébb egy 15-20 fős társaság karaoke-zik. Nagyon jól érzik magukat, mi is hallgatjuk egyik cérnagézát a másik után. Egyszer csak ismerős dallamok. Nem bírok magammal, felkérem a feleségem, és egy fergeteges rockandroll-t lejtünk az asztal mellett. Óriási siker :) Rögtön érkezik egy thai fickó és meginvitál bennünket a közös ünneplésre.
Ezután felgyorsulnak az események és minden toleranciára szükségem van. Egymás után kérnek fel a thai férfiak. Nem fogok kézenfogva táncolni!! Kipréselem kezemet és heves malomkörzésbe kezdek. Furcsa egy koreográfia, de még nagyobb az éljenzés és megint a kezemet szorongatják. Kétségbeesve tekintgetek feleségem felé, kérjen már le! Mosolyog. Hagyománytisztelő lett, vagy mi a fene?
A hagyomány: Itt nem táncolnak a férfiak a nőkkel, hanem csak egymással. A nők is csak egymással. A prűdség magasiskolája. Délután is ruhában (hosszú farmernadrágban és pólóban) fürödtek és mosták a hajukat a patakban :)
Egyedül kell megoldanom a problémát, utálom a kézfogósdit. Egymás kezét nem szorongatják, de mindegyik az én kezemet akarja fogdosni. A legbuzgóbb kb. a derekamig ér és fele olyan széles, mint én. Viszont nála jól működik a szélmalomfigura. Csak nem szabad abbahagyni, mert rögtön lecsapnak a kezemre...
Újabb zseniális megoldás: szó nélkül leülök, és kortyolgatni kezdem a sörömet. Sajnos, nem kétkezes korsóban van. Nyúlkálnak a szabad kezem után, és kedvesen invitálnak egy újabb 'táncra'. Ezt nem hiszem el! Na megálljatok csak! Jól megpörgetem őket, hátha elszédülnek. Csak olaj a tűzre! Felállva tapsolnak. A személyzet is. Szívükbe zártak...
A főnök fényképeket készít, kéri vegyük fel a rizsszedő kalapot. Reklámarcok leszünk? A buli tetőpontjára hág. Keresnek angol számokat, és feleségemmel együtt karaoke-zunk, majd ők énekelnek nekünk. Éjfél elmúlt, hiába várjuk az újévi köszöntőt. A társaság egyre mámorosabb, ideje lefeküdnünk. Elköszönünk. Nem marasztalnak erőszakkal, hogy maradjunk még. Igen remek emberek! Egy életre szóló élményt jelentett ez az este, még ha ezt a 'férfiak kérnek fel táncolni érzést' fel is kell dolgoznom.
Felbotorkálunk a faházhoz. Kimerítő este volt, vár a puha ágyikó. Gyors terepszemle. Minden zárva, a szoba gekkó- és pókmentes. Jó éjszakát! Valami motoszkál. Kaparászás. Reggelig...
Karikás szemekkel jelentkezünk ki, irány vendéglátóinkhoz. Reggelizés, majd indulunk a templomba, illetve ahogy itt nevezik: Wat-ba. Az itteni Wat a thai és a kínai buddhizmus keveréke. Sorra végigjárjuk a szentélyeket, füstölőket gyújtunk és hallgatjuk vendéglátónk magyarázatát szokásaikkal kapcsolatban. (Ezt majd a Wat-okkal kapcsolatos leírásomban fogom részletezni).
Sorban érkeznek az étel-felajánlások a szerzeteseknek, már egy asztal telis-tele van éthordóval. Iszonyú meleg van, leheveredek egy fa árnyékába. Kisvártatva megjelenik egy 'monk', jellegzetes narancssárga lepedőbe tekerve. Kedélyesen viccelődik, majd felém mutogat és valamit hadarni kezd. Állítólag csak jókívánságait fejezi ki az újévre vonatkozólag. Akkor miért kell megnyugtatni, hogy én csak egy farang vagyok? Elhallgatnak előlem valamit? Na, mindegy!
Mindannyian hullafáradtak vagyunk, már az ebédet sem várjuk meg. Búcsúzóul megkérdezem vendéglátómtól mivel töltötték az estét? Mi volt olyan titkos, hogy nem marasztaltak az esti ünneplésre?
Szűk családi körben, egész este szerencsejátékoztak. Vendéglátónk 260 baht-ot veszített :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése