2010. nov. 10.

Ez a világ, olyan világ ... 2.rész

Folytassuk hát a harmadik, számomra legízléstelenebb jelenséggel, amit a szervezők beengedhetnek egy megszentelt templomi területre: ez a "water-dunk tank" (vízfürdő).
A 20 baht-os szórakozás lényege, hogy a deszkán ülő lágy belezsuppanjon a vízbe. A csatolt videóban, a 6. perc környékén látunk erre példát. Ha ügyes vagy (és a thai férfiak, egymást biztatva próbálták ezt bizonyítani), akkor a kapott labdával, egy kis fémlapot eltalálva, kioldhatod a deszkát rögzítő zárat, és a rajta csücsülő hölgy beleesik egy vizzel teli tartályba. Te meg jót röhögsz rajta, és alig várod hogy visszamásszon, és újra ledobhasd...


Akinek esetleg nem volt sikerélménye a pálcikás céllövöldében, az itt egymás után fizeti a köröket, hogy mégiscsak megcsillogtathassa tehetségét. Csak álltam ott, és hitetlenkedve néztem az egymást biztató thaiokat, és a félpercenként visszamászó, csuromvizes lányokat. Biztos "jól meg vannak fizetve", ezért próbálnak jó képet vágni a dologhoz. Azt pedig, hogy eközben mit gondolnak, azt csak ők tudják...

Gyerünk tovább. Visszakanyarodunk az árusokhoz. Hihetetlen mi mindent árulnak. Ruhák, cipők, táskák, ékszerek, kozmetikumok, játékok, füstölők, aromaolajok, stb...


Leállunk alkudozni egy igazgyöngy nyakláncra, de az eladó nem tud minket meggyőzni, hogy ez valódi. Kapargatja késsel, harapdálja, és biztat, hogy mi is végezzük el a próbákat. Bár harapós kedvembe vagyok a dunk tank után, de ezt most kihagyom... Viszont jól bevásárolunk az illóolaj árusnál. A citromfű rendkívül népszerű itt!
Hamarosan egy kézitáska is a tulajdonunkba kerül. Sajnos ahhoz kicsi, hogy a korábban vásárolt ruhákat beletegyük :) Végül csak eltelik az a 20 perc is, amit több száz lábbeli közötti válogatásra szánnak a lányok. Türelmesen várok.

Ismét kiszélesedik a tér, és már messziről hallatszanak a dübörgő hangfalak. A szabadtéri moziban éppen az Avatar megy, kb. ezren figyelik a hatalmas kivetítőt. Ha nem találtál magadnak jó ülőhelyet vagy most nincs kedved végignézni a filmet, akkor a közeli standon 99 baht-ért megvásárolhatsz egy "kalózmásolatot" :)

Visszakanyarodva, már csak futólag vetünk pillantást a végtelennek tűnő kínálatra. Bár itt jóval elviselhetőbb a tömeg. A többség biztos eszik-iszik, majd sorban áll egy kis dobálózásra...


Hoppá, egy tekintélyes stand. Többféle fajta tamarind-ot árulnak. Ideje lesz ezt is megkóstolni. 3-4 félét ízlelünk meg, majd thai kísérőnk útmutatásai alapján döntünk. Kétféléből veszünk egy-egy zacskóval. A hüvelyes termés héját feltörve, a magokról kell leszopogatni a kissé ragacsos maghúst. Kiváló hashajtó. Méghozzá gyorsan hat. Megtapasztaltam.

Biztos jó néhány standot kihagytunk, és ez alkalommal a templomokba sem megyünk be, inkább irány haza!
Kifelé menet észreveszek még egy színpadot, ahol énekes, táncos színdarabot adnak elő. Legalább akkora férőhelyes, mint a mozi volt, ennek dacára csak pár érdeklődőt vonz e látványosság... 

A kocsiban mindenki a gondolataiba mélyed, az átélt élmények kapcsán. Vajon az ezerrel begyűrűző nyugati "kultúra" hatása vagy itt valóban ilyen szórakoztatásra van igény? Én nem tudom, de az átélt hangulat részbeni átadásához csatolok egy, az internetről levadászott videót. Talán ez segíteni fog...

Nincsenek megjegyzések: