Már csak egy bemutató van hátra a majomparádé! A kezdésig van még majdnem egy óránk, addig is nézzük meg az orchidea kertet. Hívhatnánk inkább kertészetnek. Semmi extra. Tovább...
Néhány teve, strucc, pávián, oposszum, stb. ketrece mellett vezet el utunk. Az egyik ketrecben thai masszázs folyik.
Már-már megcsap az unalom szele, amikor meglátunk egy "állatkaja-automatát", ami itt Thaiföldön egy asztalka becsületkasszával. Gyorsan bedobom a pénzt és elveszem az asztalról a bezacskózott, szárított halat. Megörvendeztetni vele vidráékat.
Csúcs, ahogy szuszogva, csámcsogva falatozgatnak :)
Útközben meglátjuk a Food Center előtt mosakodó macskát. Na, ide visszajövünk, biztos jó a kaja!
Beülünk a nézőtérre, szembe velünk egész osztálynyi muszlim gyerek várja izgatottan a majmokat. Az első szereplőn látszik, hogy nagyon unja a banánt, legszívesebben elszaladna. Folyamatosan tekintget hol az idomárra, hol a hosszú pórázra. Esély latolgatás. Első szökési kísérlet. Az idomár úgy megrántotta a pórázt a nyakában, hogy szerintem hosszú időre elment a szökési kedve. De hát fiatal versenyző még. Immel-ámmal megcsinálja, amit parancsolnak neki, de egyre több időbe telik. Hamar le is cserélik. Jön egy higgadtabb, tapasztaltabb majom. Neki már nem kell póráz, úgy kerékpározik, kosarazik és számol (egyenlőre csak az összeadást gyakoroltatják vele). A végén kihoznak egy pinduri majmocskát is, akivel fényképezkedni lehet. A gyerekek meg is rohanják szerencsétlent.
Van még itt madárház, ahol csak a csicsergést lehet hallani, madarat látni nem. Egy-két ketrecben gibbonok, és vissza is értünk a főbejárat elé. Egyesek a szuvenír bolt elé, ahova be is mennek. Így én is. Szép kézműves termékeik vannak, kígyóbőrből készült övek, fafaragások, batikolt pólók. Nem mehetünk el üres kézzel...
Még bedobok egy sült kacsát rizzsel a food centerben és befejeződött mai kalandunk, amint versenyt ordítunk King Konggal.
