Mit jelent a karma a thai buddhisták számára?

A karma (= ok-okozat) törvénye (kicsit bővebben ebben az írásban olvashatsz róla) fontos hittétele a buddhista hagyománynak: ha most valami rosszat teszel, az a későbbi életedben visszatalál hozzád.

Sok thaiföldi buddhista vallású ember hisz benne, és sok más vallású ember is hisz ebben szerte a világon. Ez első pillantásra úgy tűnik, pozitív hatással van az egyénre és döntéseire, mert visszatartja attól, hogy „rosszat” cselekedjen. Hiszen „tudja”: ha olyat tesz, ami nem helyénvaló*, „büntetést” fog kapni.

A thai emberek nagyon engedelmesek, és képesek gondolkodás nélkül elfogadnak bármit, amit eléjük hoz a sors. És sohasem panaszkodnak. Elkönyvelik, ha például jelenlegi életükben szegények, az azért van, mert előző életükben valamit rosszul tettek és most bűnhődnek érte. Kár, hogy nem mindenki szép és gazdag, mert akkor nem kellene azon tűnődni, vajon mit rontottam el…:)

Mi, európai emberek a sajátos felfogásunkkal biztos folyton azon lamentálnánk: „De mi volt a baj? Hol tévedtem?” „Mit kellett volna (bháááh!) máshogy csinálnom?” (Mint ahogy lamentálunk is, nem véletlenül olyan „népszerűek” a családállítás-terápiák, reinkarnációs hipnózis kezelések, az előző élet utazások.)

Jáde Buddha

  *De hogy mi nem helyénvaló a thai emberek és buddhista monkjaik felfogásában? A wat-ok némelyikében – mint a koliban a házirend – ki van függesztve a megfelelési lista, milyen tettért milyen következmény jár. Íme, egy kis ízelítő:

• Ha utat építesz ebben az életedben, akkor lesz saját autód a következőben.
• Ha pénzt adományozol a templomnak ebben az életedben, akkor nagy házad lesz.
• Ha ruhát adsz a szerzetesnek ebben az életedben, akkor divatos ruhákat fogsz viselni a következőben.
• Ha olajat adományozol a templomi lámpásokba, csillogó lesz a szemed a következő életedben.
• Ha virágot hozol a szentélybe, szép leszel a következő életedben.
• Ha gyakran imádkozol ebben az életedben, akkor okos leszel a következőben.
• Ha fösvény vagy ebben az életedben, szegény leszel a következőben.
• Ha embert ölsz ebben az életedben, fiatalon fogsz meghalni.
• Ha ételt adsz a szegényeknek ebben az életedben, akkor nem fogsz szűkölködni a következőben.
• Ha gyógyszert adományozol egy beteg embernek ebben az életedben, akkor egészséges és hosszú életű leszel a következőben.
• Ha goromba vagy a szüleiddel ebben az életedben, akkor süket-néma leszel a következőben.
• Ha megcsalod a férjedet ebben az életedben, akkor vénlány leszel a következőben.
• Ha házas nőket csábítasz el ebben az életedben, akkor nem találsz majd feleséget a következőben.
• Ha szereted a meztelen emberek képeit nézegetni ebben az életedben, akkor vak leszel a következőben.
• Ha kegyetlen és hideg szívű vagy ebben az életedben, akkor magányos leszel a következőben.
• Ha nem segítesz a bajbajutottakon ebben az életedben, akkor börtönben fogsz sínylődni a következőben.
• Ha kigúnyolod a koldusokat ebben az életedben, akkor éhen halsz a következőben.
• Ha lenézed az alkalmazottaidat és nem jól bánsz velük ebben az életedben, akkor csúnya leszel a következőben.
• Ha kínozod az állatokat ebben az életedben, akkor leprás leszel a következőben.
• Ha nem fizeted ki az adósságaidat ebben az életedben, akkor tehén leszel a következőben.
• Ha elpletykálod a rád bízott titkokat ebben az életedben, akkor nyúlszájú leszel a következő életedben.
• Ha becsapod az embereket ebben az életedben, akkor valamilyen állatként fogsz megszületni a következő életedben.
• Ha irigykedsz másokra ebben az életedben, akkor büdös testszagod lesz a következőben.
• Ha hamisan megvádolsz egy szerzetest ebben az életedben, akkor villámcsapás fog sújtani a következőben.
• Ha nem hiszed a buddhisták tanításait ebben az életedben, akkor süket leszel a következőben.
  
  (Forrás: farangmonkinthailand)

Na, hát most már tudod, miért tartasz ott az életeddel, ahol tartasz :)

Igen, némely megmosolyogtató, némely elgondolkodtató. Mindenesetre, a korlát, az nem csak bezár, de kapaszkodót is nyújt – ez sokszor csupán nézőpont kérdése. És fogódzókra időnként mindannyiunknak szüksége van. Lenne.

Thaiföld vallási élete II - Théraváda buddhizmus

Sukhothai királya, Ramkhamhaeng (1239-1317), a Phra Ruang dinasztia harmadik uralkodója nevéhez fűződik Thaiföld uralkodó vallásának, a théraváda buddhizmusnak leggazdagabb korszaka. Csúcspontját Ramkhamhaeng király unokája, Li Thai (1347-1368) király uralkodása idején érte el Thaiföldön, amikor is a buddhista szentírások mintegy 30 kötetét átvizsgálva újraírta a Tribhumikatha-t, amely egy értekezés buddhista kozmológáról, a létezés három síkjáról. Nem ez volt az első thaiföldi buddhista értekezés, de ez volt az első olyan irodalmi munka, amely ismertté lett. A Tribhumikatha hatását a különböző tartományokban ma is sok kolostorban őrzi a thai vallásos művészet, elsősorban falfestményeken. 

 

A buddhizmus alapvetően egy dogmáktól mentes tapasztalati életforma. Egy rugalmas erkölcsi, etikai keret, amelyben minden ember a saját üdvösségét keresi és találja meg, saját lelki-szellemi beállítódásának megfelelően.

Röviden, a buddhizmus azt tanítja, hogy az ember élete nem a születéssel kezdődik és a halállal nem ér véget, hanem csupán egy láncszeme annak a körforgásnak, amelynek feltételei a korábbi életek során akaratlagosan vagy tudatlanul elkövetett cselekedetek – azaz a karma.

A karma vagy másként az ok-okozat törvénye azt tanítja, hogy evilági életünk minden szenvedése önzésünkből és vágyainkból ered, ennél fogva nyugalmunkat csak vágyaink megszüntetésével érhetjük el. Együttérző és szeretetteljes életre buzdít, hogy az örömet és a jólétet megteremthessük saját magunk számára. Így járva a tökéletesség elérésének útján, végső célunk a Nirvána (Nibbhana), amely a felébredettség állapota. A vágy és szenvedés, valamint további újjászületés nélküli Örök Lét – az isteni teljesség, lényünk valódi természetének állapota.

A théraváda (másnéven hinayána) buddhizmus, avagy az „öregek útja”, az „öregek tanítása”, a buddhizmus legkonzervatívabb iskolájaként Buddha halála után alakult meg. Célja az, hogy Buddha eredeti tanításait tisztán őrizze. A buddhizmus ma létező mintegy 20 iskolája közül ez a legősibb, Thaiföld területén az i.e. 3. században jelent meg először. Maga a théraváda név legrégibb írásos emléke egy i. sz. 7. századi iskola könyveiben található. Ma a világon körülbelül 100 millió théraváda buddhista él, bár a buddhizmus ezen ága Délkelet-Ázsiában (Thaiföld, Srí Lanka, Burma, Kambodzsa, Laosz) a legelterjedtebb. A théraváda buddhizmus tulajdonképpen a buddhizmus ortodox ága: alapítói (500 megvilágosodott szent) és követői azt a célt tűzték ki, hogy Buddha tanításainak „kisebb és apró” szabályait is betartják.

A théraváda buddhizmus követői nem tartják lényegesnek, hogy létezik-e vagy sem Legfőbb Teremtő Erő, avagy az Isten. Továbbá, szerintük a világmindenség és az élet eredetének magyarázata a tudósok dolga. És ugyan sem Isten létezését, sem a tudományos felfedezéseket nem utasítják el, de úgy tartják, hogy a világmindenség minden megnyilvánulása – a legapróbb sejtektől kezdve - minden másodpercben folyamatosan teremti és újrateremti önmagát. Ennél fogva nem imádnak istent, sem bármilyen istenség megnyilvánulását vagy képmását. Buddhát felébredt, megvilágosodott embernek tartják, aki példájával és tanításaival mutatja az utat minden ember számára a megvilágosodás felé. A théraváda buddhizmus tehát az egyén lehetőségét hangsúlyozza a nirvána elérésére, amelyet szentek vagy guruk segítsége nélkül tehet meg.

Éppen ezért nagyon fontosnak tartják az egyén felelősségét életének alakulásáért. A karma törvényével összhangban azt hangsúlyozzák, hogy az egyén maga felel szándékaiért, tekintve, hogy „jó és rossz” cselekedetei, gondolatai, motiváció lenyomatot hagynak az elméjében. Az embernek szabad akarata révén hatalmában áll jót és rosszat is cselekedni, a karma azonban megtanítja rá, hogy minden cselekedetnek következménye van. „Ki mint vet, úgy arat!”, ugyebár… Ha negatív szellemi állapotot teremt magának az egyén, az mindaddig megmarad (újraszületések során át), míg saját döntése révén (!), tudatosságának eredményeképpen szándékai teljesen „jóvá” nem válnak. Amikor az egyén végül elhagy minden negatív, romboló, egészségtelen szándékot, és eléri tökéletes önzetlenség állapotát, akkor ő maga is Buddhává válik. Ez a nibbhána (szanszkritül nirvána) állapota, minden buddhista végső célja. Ekkor a karma törvénye szerint felszabadul a folyamatos újjászületések béklyóiból, és „elnyeri az örök életet”…

A megvilágosodás folyamata tehát magányos vándorlás a nirvánába. A karma elengedése, és így az újraszületések megszüntetése érdekében az egyénnek ki kell oltania magából a negatív tulajdonságokat – vágyat, sóvárgást, önzést, irigységet, kötődéseket, birtoklást, félelmeket - , azaz a különállóság illúziójában való hitet, és ezek helyére a kedvesség, adakozás, szeretet, erkölcs, részvét, elmélkedés és bölcsesség szándékait kell helyeznie.

A buddhisták szerint a megvilágosulatlan élet maga a szenvedés, ami a korábbi életek kapzsiságának, gyűlöletének, tudatlanságának eredménye. Ezeknek karmikus hatását más szenvedőkkel való együttérzés és a nekik/rajtuk való önzetlen segítés csökkenti. Így nyer értelmet a thai emberek hétköznapjait átható adakozási kedv és szándék – ez azonban már egy másik történet…

folyt.köv.